Repedések a Fidesz-hűségen

A CEU-ügy hozta az elmúlt évek legnagyobb, megszólalásokat is kiprovokáló értelmiségi krízisét a Fideszben. Olyan jobboldaliak is megszólaltak újra, akikről tudni lehetett, elégedetlenek a kormányzással, jóllehet a második Orbán-kormány idején pozícióban voltak. Ilyen volt tanácsadóként Csaba László közgazdász és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, aki azt mondta: el lehet kergetni az egyetemet, de naivitás azt gondolni, hogy az ott megjelenő gondolatoktól is el lehet zárni a magyar közvéleményt. Az egyetem mellett állt ki Sólyom László volt államfő is, aki szerint az egyetemre szabott törvény alkotmányellenes. A tüntetések és az azokra adott kormányzati reakciók késztették a szakításra Lukácsi Katalint. A hitoktató, volt KD NP-s politikus – az ellenzéki összefogás támogatója és a kormányellenes tüntetések egyik szónoka – számára ez volt az utolsó csepp a pohárban. De megszólaltak civilek is. Ürge-Vorsatz Diána, a CEU kutatója élete első Facebook-posztjában írta ki magából a csalódottságát, amiért a kormány nekiesett a munkahelyének. Zárt csoportnak szánta, de nyilvános lett belőle. „Világéletemben Fidesz-szavazó voltam, kormánytisztelő polgárokként férjemmel keresztény-nemzeti értékrendek alapján neveljük 7 gyermekünk, egyházi iskolába járatjuk őket. Egy beteljesült álom – ezt gondolhatja mindenki, és jogosan. Egészen 2017. április 4-ig. Amikor ezt az álmot szembeköpték, durván széttörték” – írta az elismert természettudós, klímakutató.
Egy éve, húsvétkor Orbán Viktor a Kossuth rádióban azt mondta, nem érti, hogy magyar akadémikusok, professzorok miért nem tapsolnak a felsőoktatási törvény módosításának, hogy az ő egyetemeik is megkapják azokat a jogokat, amelyeket a CEU élvez, ehelyett amellett állnak ki, „hogy Soros György megtarthassa a privilégiumait”. Az ELTE Jogi Karának volt dékánja, Király Miklós konzervatív egyetemi tanár, Mádl Ferenc köztársasági elnök volt tanácsadója a 2014- es választási győzelmet ünneplő beszédben emlegetett „alázatot” kérte számon a miniszterelnökön. „A törvénymódosítás arra utal, hogy az oktatás minősége nem számít, ezért az egész hazai egyetemi szféra érzi veszélyeztetve magát, a lépés illeszkedik a felsőoktatási intézmények autonómiája csorbításának évek óta tartó folyamatába” – írta az egyetemi tanár. [...]