Nem adja épületeit a CEU

Az ország egyik legmodernebb kampusza a Közép-európai Egyetemé, amihez foggal-körömmel ragaszkodik az intézmény – akkor is, ha az Orbán-kormány végül arra kényszeríti, hogy elhagyja az országot.
Nemcsak egyetem, hanem egy igazi, modern közösségi tér – ez a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) belvárosi kampusza, ami a kutatók, oktatók és az intézmény mintegy 1300 hallgatója mellett minden látogató előtt nyitva áll.
– Az eredeti cél is az volt, hogy ne egy zárt intézményt hozzunk létre. Azt akartuk, hogy a budapesti közösség is részt vehessen az életünkben. A kávézónkat, éttermeinket is bárki nyugodtan használhatja – mondta Rüll Ildikó, az egyetem kommunikációs és médiamenedzsre, miközben rögtönzött idegenvezetőként végigkalauzolt minket a hatalmas, mintegy 35 ezer négyzetméter alapterületű, teljes körűen akadálymentesített épületben. A Nádor utca 15. szám alatti új épületrész – amit 2016-ban adtak át – két, nemzetközileg is elismert ír építész, Sheila O'Donnell és John Tuomey tervei alapján készült. A tervek már 2015-ben a „Nagyon jó” minősítést kapták meg a nemzetközi BREEAM épületminősítési rendszerben, Európában ezzel a CEU lett a második olyan felsőoktatási intézmény, amely megszerezte ezt az elismerést – a közép-kelet európai régiót tekintve pedig az első. [...]
– A könyvtárunk nyitva áll a magyar és a régióbeli kutatók számára, szabadon dolgozhatnak. Szép számmal élnek is ezzel a lehetőséggel – erről már Fodor Éva, a CEU társadalom és bölcsészettudományokért felelős rektorhelyettese beszélt a Népszavának. Hangsúlyozta: ha úgy alakul, hogy a CEU-nak el kell költöznie a magyar fővárosból, a könyvtár, vagy legalábbis annak nagy része minden bizonnyal Budapesten marad. – Ennek egyrészt az az oka, hogy tudjuk, mekkora szüksége van a hazai kutatóknak erre a gyűjteményre, másrészt pedig az: egy ilyen méretű könyvtár rendkívül nehezen mozgatható – mondta. [...]