Lakner Zoltán: Nagy változások előtt állunk

Érzékelhető volt már négy évvel ezelőtt, hogy a kormány inkább előbb, mint utóbb, ráfordul a CEU-ra. [...] Még egy év, és a kormány elindította a Soros György által alapított CEU elleni akciót. A kivételező jogszabályalkotás zsonglőrjei a törvényességet kérték számon az egyetemen, már akkor, amikor a CEU életét megnehezítő törvényt még meg sem hozták. Attól fogva pedig, hogy a CEU a törvény értelmében talált egy amerikai együttműködő intézményt, a kormány lassító sztrájkba lépett a saját jogszabálya ellen. Az egyetem törvényes működését az Oktatási Hivatal nem vizsgálja, az elvárt nemzetközi szerződést a magyar kormány nem írja alá. Így peregnek a szemek a homokórán, közeledik 2019, amikor a CEU már szankcionálhatóvá válik a kormány által kreált és szabotált törvény alapján.
Múlt héten a CEU vezetősége belátta, hogy a kormány nem akar a fennálló helyzeten változtatni. Az egyetem élére állította a kérdést, hogy mégis, most mi lesz. A válasz ugyanaz, mint eddig, a nagy semmi. A „Soros-féle blöff” emlegetése csupán egy újabb kormányzati blöff. Azzal is telik az idő. A CEU, amely hallgatókat szeretne felvenni a következő tanévre, kénytelen előkészületeket tenni a bécsi költözésre.
A kormányzást kizárólagosan uraló harci logika a CEU-t sorosista hídfőállásként értelmezi, amit nem is bevenni kell, hanem eltüntetni. Ezzel valóban gyengül a szellemi háttér, amely a civileket támogatja, egyszerűen azért, mert kevesebb, a kormánytól nem függő tudásforrás lesz itthon elérhető. A kormány nyilván abban is reménykedik, hogy a Soros-intézmények magyarországi kötődése ezáltal lazábbá válik, a donorprogramok fokozatosan kiszáradnak.