A kormány sztáregyetemeket akar, de a CEU vegzálásával saját vágyálmait fúrja

Irreális terveket szőnek kormánykörökben, hogyan kerüljön a magyar felsőoktatás a nemzetközi élmezőnybe. A kabinet a számokkal trükközne a jobb rangsorhelyezésekért.
Célegyenesbe fordulhat az Orbán-kormány által dédelgetett terv, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteit az egyetemekhez rendeljék. Az intézkedéssel két legyet ütnének egy csapásra. Nemcsak a túlságosan önjárónak tartott tudományos testület kerülne gyámság alá, hanem – az átalakítást levezénylő Palkovics László innovációs és technológiai miniszter reményei szerint – a magyar egyetemek kutatási potenciáljának adminisztratív úton történt feljavításával a befogadó campusok a nemzetközi oktatási rangsorokban is előrébb léphetnének. E rangsorok ugyanis éppen a számszerűsíthető adatok miatt nagyban támaszkodnak a kutatási teljesítményekre. Így csábítónak tűnik Orbánék számára, hogy néhány tollvonással nemzetközi értelemben is jegyzett magyar egyetemet „gyártsanak”.
[...] Mindez valószínűleg fabatkát sem ér azonban amellett, amilyen negatív nemzetközi visszhangja van a tudományos és egyetemi életben a CEU elleni kormányzati fellépésnek. Márpedig ez teljesen padlóra küldhet bármilyen jól megírt stratégiát, amely a magyar egyetemek nemzetközi presztízsének növelését célozná. Ezerszer is meggondolhatja például egy külföldi oktató vagy diák, hogy ilyen körülmények között Magyarországon folytassa tanulmányait, látva, hogy nevetséges kifogások alapján próbálnak felsőoktatási intézményt ellehetetleníteni. Pláne úgy, ha még azt is felkutatják a tudósok legfontosabb publikációit dokumentáló Magyar Tudományos Művek Tárában, hogy kik is azok, akik a kormánypárti sajtóban a CEU-ról elítélő véleményeket fogalmaznak meg. Alvincz József egyetemi tanár például 2018-ban egyetlen cikkét tüntette fel a tudományos publikációi között, A vásárhelyi választás elé című, Magyar Hírlapban megjelent írását. De legutóbbi három „tudományos” publikációja is e lapban jelent meg, és legutóbb kiderült róla, hhogy évekig minisztériumi fizetést kapott, illetve 2004-ben fideszes képviselőként egy gyermekrajzpályázaton trágárkodott. Ilyen tudományos közegbe pedig nem egyszerű nemzetközi hírű tudósokat csábítani.
Márpedig pont a sokat támadott CEU nemzetközileg valóban beágyazott egyetem, ezt a rangsorhelyezései is bizonyítják. A neve a teljes, globális listákon nem szerepel ugyan, mivel ott nem folyik alapképzés, ám a szakterületi világrangsorokból kiderül, hogy messze a legjobb helyezéseket elérő magyar egyetem. Egyedül neki sikerült több tudományági rangsorban is a legjobb 100-ba kerülnie. Közgazdasági területen éppen kívül maradt a legjobb százon, ám így is klasszisokkal jobb helyezést ért el, mint a Corvinus.
Kövér László házelnök szerint ez nem gond, mivel „nem nagy kunszt jobb egyetemet csinálni, mint a CEU”. Amikor arról kérdezték, hogy melyik egyetemre gondol, amelyik Magyarországon jobb a CEU-nál, azt mondta, „sok ilyen van, sőt mindegyik”. Márpedig ha ezt Magyarország egyik vezető politikusa valóban így gondolja, ott sok értelme nincs ábrándozni arról, hogyan kerülhetnének a magyar egyetemek a világ legjobbjai közé.