„Talán még a Neander-völgyben is szégyellte volna magát a törzsfőnök” az Akadémia megsorozása után

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakítására tavaly nyáron elkezdett kormányzati kampány a végéhez közeledik. Egy hete elfogadta az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amely az Akadémiáról leválasztja a kutatóhálózatát, és az ezzel a lendülettel létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) alá rendeli. Ha Áder János aláírja – erről péntekig kell döntenie – és a közlönyben megjelenik, a törvény hatályba lép. [...]
Kónya István tudományos tanácsadó a KTI-ben, és amennyiben tényleg megszüntetik a feje felett az intézetet, a harmadik magyar kutatóhellyel jár pórul. Először a Magyar Nemzeti Banknál volt vezető kutató, amíg egy szemöldökráncoló indok miatt nem kényszerítették távozásra. 2004-től kezdve vendégprofesszori állásban dolgozik a CEU-n, amit a magyar kormány tavaly üldözött el az országból. Az Egyesült Államokban doktori címet szerzett kutató mindezek ellenére azt mondja, hogy egyelőre marad az MTA-nál, ahol 2016 óta csoportvezetőként és tavaly óta tudományos tanácsadóként is dolgozik.
„2010-re úgy tűnt, hogy az országban nagyon jó kapacitás épült ki a közgazdasági kutatást illetően. Ez az optimizmusra okot adó folyamat teljesen visszafordult sajnos, még akkor is, ha azt feltételezzük, hogy a KTI többé-kevésbé működni fog tovább” – mondja a szakember. A Magyar Nemzeti Bank kutatóhelyének unortodoxizálása és a CEU elüldözése után az utolsó nagy, nemzetközi szinten is jegyzett hazai közgazdaság-kutatással foglalkozó intézet az MTA KRTK KTI maradt. Kónya István szerint mindig is ott lógott a levegőben, hogy az intézet NER-idegen, de ahogy 2-3 éve is hagyták őket szabadon kutatni, szerinte a jövőben sem kell ennek feltétlenül megváltoznia.
„Nekem rejtély a mai napig, hogy miért érdekli őket, hogy a kutatók mit csinálnak, akár nyilatkozgatnak is. Az a fajta kicsinyes kontrolligény, ami megmutatkozott már az MNB-nél, a CEU-nál és most itt is, számomra érthetetlen” – fogalmaz Kónya István. [...]