Válasz Maróth Miklósnak

Ezúton szeretnék válaszolni Maróth Miklósnak, aki Kolozsi Ádám portrécikkére adott válaszában elismerte, hogy 2004-ben ő és köre akadályozta meg, hogy létrejöhessen egy, a CEU és az ELTE Görög Tanszékének együttműködésével, görög támogatással létrehozandó közös hellén/hellénista kutatóközpont.
A magam részéről igen hálás vagyok ezért a beismerésért. A központ ötlete tőlem származott, és hármas célom volt vele:
- Hatékonyan tenni a CEU és a magyar egyetemek között fennálló eszmei falak lerombolásáért;
- Kelet és Dél felé orientálni a Magyarországon és nemzetközileg is hagyományosan Nyugat felé tekintő görög tudományokat;
- Meghaladni azt az idejétmúlt és politikailag pusztító civilizacionista történetszemléletet, amellyel a magyar hivatalos propaganda és ennek részeként Maróth professzor ma is operál.
[...] Közbeavatkozásával a fent említett első cél elérését, nevezetesen azt, hogy közelebb hozzuk a CEU-n és a magyar egyetemeken folyó kutatást és oktatást, Maróth Miklós és köre ha megakadályozni nem is tudta, de mindenesetre sikeresen gátolta. A második célt elértük, a harmadikon pedig azóta is dolgozunk: a központ a CEU-n megalakult Rafael Chodos kaliforniai ügyvéd, Yehuda Elkana rektor és Evangelos Chrysos, a Hellén Nemzeti Kutatóközpont Bizánci Kutató Intézetének akkori igazgatója segítségével. Azóta is virágzik, ma Keleti Mediterrán Tanulmányok Központja néven a CEU egyik legdinamikusabb kutatóközpontja, számos nemzetközi kutatási támogatást nyert el, jelenleg is két nagy összegű European Research Council (Európai Kutatási Tanács) projekt otthona. Tudományos felügyelő bizottságában a szakma számos kiválósága foglal helyett, tizenhét CEU-s oktató és számos diák a tagja. Egykori igazgatói ma nemzetközi kulcspozíciókat töltenek be: Bodnár István az ELTE Filozófiai Intézetének igazgatója, Betegh Gábor az Ókori Ffilozófia Laurence Professzora a Cambridge-i Egyetemen, Niels Gaul a Bizantinológia A. G. Leventis Professzora Edinburgh-ban, Volker Menze a CEU-n professzor.
Viszont az ELTE elesett a részvétel és az ebből eredő nemzetközi finanszírozás lehetőségétől.
Maróth Miklós azt állítja, hogy nem világnézeti okokból, hanem szakmai kifogások miatt nem akarta a közös kutatóközpont létrehozását. Mivel a fent röviden összefoglalt szakmai eredmények alapján elképzelhetetlennek tartom, hogy a vállalkozás CEU-s részével szemben merültek volna fel szakmai kifogásai, azt szeretném kérdezni, milyen szakmai hiányosságok miatt ítélte az ELTE-t alkalmatlannak az együttműködésre?
A szerző vallástörténész, a CEU professzora, a korai kereszténység és a bizánci történelem szakértője