CEU a magyar médiában: 12.03.-12.09.

Válogatás az egyetemről szóló magyar nyelvű hírekből.

12.03.
valaszonline.hu
A valaha élt tudósok 90 százaléka ma is él: bemutatjuk Barabási Albert László új könyvét
Barabási Albert László új könyve több milliónyi digitális nyom alapján a hálózatkutatás és a big data módszertanának alkalmazásával ledönt számos hamis bálványt. A fizikus Dashun Wang amerikai kollégájával a tudomány tudományáról írott kötete éles vitákat válthat ki. Mi mindenesetre szórakoztatónak találtuk a tudományos hatásról és sikerről írt képleteket, és főként az ezek érzékeltetéséhez használt, gyakran világhírű emigráns magyarokról szóló tanmeséket. El is mondunk belőlük néhányat.
(…) Az elbukott Nobel történetével kezdődik Barabási Albert-László és Dushun Wang könyvének a tudományos elismerésről szóló fejezete, és már a példa is mutatja, milyen bonyolt téma ez. Az erdélyi születésű Barabási a CEU-n hozta létre a világ első hálózatkutató tanszékét, 2007 óta a bostoni Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontját vezeti, a Harvard professzora, a Network Science Society hálózattudományi konferencia alapítója. Számos tudományos társaság mellett a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Nehézsúlyú tudós, aki egy határterületi tudomány, a hálózatkutatás művelője. A fiatal tudományág a fizikai és a matematikai tudást a nagy tömegű adat (big data) elemzésére és a köztük levő kapcsolatok felderítésére alkalmazza. Érdekessége, hogy más tudományterületeken is bevethető a módszertana, amit a szerzők most a tudományos hatás és siker vizsgálatára használtak. A kötet első számú szerzője Dashun Wang, aki Barabási kollégája a Northeastern Universityn. Wang ígéretes tehetség, 2019-ben a mesterképzéseket rangsoroló Poets & Quants beválogatta az év 40 legjobb 40 év alatti MBA-professzora közé. (…)
https://www.valaszonline.hu/2020/12/03/barabasi-albert-laszlo-konyv-rece...

12.07.
ujegyenloseg.hu
Függőség és felzárkózás az európai fél-periférián — egy különszám tanulságai I.
Mikor érjük utol a nyugatot? Van-e kiút az európai és globális függőségi viszonyokból? Vagy Kelet-Európa örökre a multik összeszerelő üzeme marad? Bruszt László vezetésével ezekre a kérdésekre keresnek új típusú válaszokat fiatal kutatók. Kétrészes cikkünk ezt a munkát mutatja be.
ikor érjük utol a nyugatot? A rendszerváltás óta minden kormánynak volt egy céldátuma azzal kapcsolatban, hogy az irányításukkal hány éven belül élvezhetjük a nagybetűs Nyugati életszínvonalat. A kérdés a jelenlegi magyar kormányt is foglalkoztatja, ugyan némi ellentmondást lehet tapasztalni az esetében ezzel kapcsolatban. Amíg a miniszterelnök szerint a Nyugat legalább a tizedik éve hanyatlik és „Európa ma Közép-Európában épül”, addig a jegybankelnök mégis a — nemrég a „sorosgyetem” befogadása mellett döntő és ezzel a kormányzati kommunikáció alapján a saját hanyatlását elősegítő — Ausztriát jelölte meg Magyarország számára fejlődési célként (ezúttal) 2030-ra. Matolcsy felételezem, úgy gondolta, hogy hazánk zárkózik fel nyugati szomszédunkhoz és nem azt, hogy az „hanyatlik” majd hozzánk. Akárhogy is, az MNB vezérének szavai jól bizonyítják, hogy harminc évvel később is él a felzárkózás diskurzus itthon. Ha valamiben egyet ért az ellenzék összes pártja, de még valószínűleg a kormány is, az az, hogy az a bizonyos eszmei nyugat, (minimum) gazdasági értelemben továbbra is Magyarország előtt jár.
Mi történt tehát rendszerváltás óta? Mit csinált jól és mit rontottak el Kelet Európa országai a felzárkózásért vívott küzdelmükben? Bruszt László, a Közép-európai Egyetem professzora vezetésével ezekre a kérdésekre keresnek új típusú válaszokat fiatal kelet európai kutatók. A kapcsolódó publikációik a világ egyik vezető politikai gazdaságtani lapjának számító Review of International Political Economy különszámaként jelentek meg. A bevezetőn túl összesen nyolc esettanulmányon keresztül dolgozzák fel Kelet Európa egyes országainak (Lengyelország, Ukrajna, Magyarország, Románia), valamint Törökország és Spanyolország felzárkózási stratégiáinak tanulságait és az Európai Unió vonatkozó szerepét.
https://ujegyenloseg.hu/fuggoseg-es-felzarkozas-az-europai-fel-periferia...

12.07.
klubradio.hu
Hová tegyük a veszélyes atomhulladékot?
Megjelent a Radioaktív hulladékokról szóló globális jelentés 2019 (WNWR 2019), ami áttekintést ad arról a küzdelemről, amit a kormányok végeznek szerte a világon azért, hogy átfogó stratégiákat dolgozzanak ki és valósítsanak meg a radioaktív hulladékok kezelésére. A feladat legjava viszont a jövő generációra fog hárulni. A tanulmány egyik szerzője Mátyás Eszter, a CEU Környezettudomány Tanszékének PhD-jelölje, szakmai lektora pedig Dr. Munkácsy Béla, az Energiaklub szakértője és az ELTE egyetemi docense volt. Ők voltak a Zöldklub vendégei.
https://www.klubradio.hu/adasok/hova-tegyuk-a-veszelyes-atomhulladekot-1...

12.07.
azonnali.hu
Jobboldali-liberális kormány és az önmagukat áruba bocsájtó képviselők korszaka jöhet Romániában
Instabil lehet az új jobbközép román kormánytöbbség a rengeteg, PSD-ből a PNL-be átlépő, és most a nemzeti liberálisok színeiben politizáló politikus miatt. Miért volt ekkora az érdektelenség? Mi lenne a legjobb az RMDSZ-nek? Miért lepett meg mindenkit a szélsőjobb? Értékelés Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!
(…) CLAUDIU D. TUFIȘ A BUKARESTI EGYETEM POLITIKATUDOMÁNYI KARÁNAK POLITOLÓGUSPROFESSZORA. PHD-JÉT 2007-BEN A PENNSYLVANAI EGYETEMEN SZEREZTE MEG, ELŐTTE SZOCIOLÓGIÁT TANULT A CEU-N ÉS BUKARESTBEN. KUTATÁSI TERÜLETEI A POLITIKAI KULTÚRA ÉS MAGATARTÁS, A CIVIL TÁRSADALOM ÉS A TÁRSADALMI MOZGALMAK. ITT LEHET OLVASNI RÓLA, AZ AZONNALINAK NYILATKOZOTT MÁR JOHANNIS SIKERÉRŐL ÉS AZ ORBÁN ÁLTAL TAVALY FELVÁZOLT ÚJ KÖZÉP-EURÓPA-KONCEPCIÓRÓL IS.
http://azonnali.hu/cikk/20201207_jobboldali-liberalis-kormany-es-az-onma...

12.08.
qubit.hu
A szakadék szélén táncol, picit lehetne lökni rajta
A klímaválság megoldásához nem elég Joe Biden novemberben megválasztott amerikai elnök vagy a megújuló energiaforrások forradalma, ahhoz a társadalmi mozgalmak kényszerítő erejére és valójában mindannyiunk összefogására is szükség van, a demokrata elnökjelölt megválasztása viszont reményteli fordulatot hozhat a globális klímapolitikában, mivel az eddigiek azt mutatják, a Biden-adminisztráció minden eddigi amerikai kormányzatnál komolyabban igyekszik venni a klímaválság kockázatait.
Ezek voltak a főbb megállapításai a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó nevű közös rendezvénysorozata harmadik, a koronavírus miatt online folytatott beszélgetésének, ahol a résztvevők körbejárták, mekkora bel- és külpolitikai mozgástere van Bidennek klímavédelmi programja megvalósítására, hogyan befolyásolja a Párizsi Klímaegyezményt, ha az USA újra visszalép, és hogyan hatnak minderre az amerikai kulturális berögződések.
A Facebookon élőben közvetített eseményen Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatója, Fehér Zoltán politológus, amerikanista, a Fletcher School Stratégiai Tanulmányok Központjának tudományos főmunkatársa és Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje beszélgettek, Zsolt Melinda az Energiaklubtól moderált. A rendezvénysorozat a klíma, az épített és természetes környezet, illetve az energiahatékonyság témáin belüli legégetőbb kérdésekre keresi a válaszokat szakértő vendégeink segítségével. Az első eseményt Budapest közlekedésének, a másodikat a légszennyezettség magyarországi helyzetének szenteltük.
A beszélgetés már elérhető videó- és podcastcsatornáinkon is:
https://qubit.hu/2020/12/08/az-amerikai-szenipar-mar-most-is-a-szakadek-...

12.09.
nepszava.hu
Szabad szemmel: Magyarország és Lengyelország ráfarag, ha megtorpedózza az unió két nagy pénzügyi tervét
Nemzetközi sajtószemle, 2020. december 9.
(…) EUobserver Bár igen széleskörű a borúlátás a holnap kezdődő uniós csúcs előtt, mivel az idő szűk, a megoldandó feladat – a pénzügyi csomag jóváhagyása, illetve a Brexit-megállapodás – pedig óriási, ám a pozsonyi Globsec politikai elemző intézet egyik munkatársa szerint mégsem kell csüggedni. Merthogy hátszélben haladnak az unió vezetői, a földrészen nagy az EU támogatottsága. Shane Markowitz, aki a CEU-n doktorált politológiából, úgy véli, hogy a szervezet jól kerülhet ki az erőpróbából, azaz meg tudja védeni a demokratikus elveket és elősegítheti a további jólétet. De nem szabad engednie a magyar és a lengyel kormánynak, legfeljebb apró gesztusról lehet szó, hogy menthessék az arcukat. Valójában Budapestet és Varsót már minden oldalról sorozzák. Morawiecki már nehezen engedhet meg magának egy újabb politikai ingoványt. Pártjának népszerűsége zuhan több hazai botrány miatt. Azon kívül nyílt vita robbant ki a koalíción belül a vétó kapcsán. Visszaesett a felmérésekben a Fidesz is, már a Szájer-féle botrány előtt. Magyarországot keményen sújtja a járvány 2. hulláma és súlyos gazdasági következményekkel szembesül. Ami csak rosszabb lesz, ha nem megy át az EU-büdzsé. Ebben a helyzetben Brüsszelnek nem szabad kapitulálnia. Az unió a végén jár két olyan veszélyes folyamatnak, amelynek kimenetele évtizedekre megszabja a szervezet jövőjét. Elszántságot kell tanúsítania az alapértékek védelmében. (…)
https://nepszava.hu/3102154_szabad-szemmel-magyarorszag-es-lengyelorszag...