CEU a magyar médiában: 12.23.-01.06.

Válogatás az egyetemről szóló magyar nyelvű hírekből.

12.23.
jogaszvilag.hu
A kulcsszó: fenntarthatóság
A pandémia talán az utolsó figyelmeztetés a természettől. Az egyes embertől a gazdaság szereplőin át az országok, kontinensek irányítóiig még mindenki tehet azért, hogy élhetőbbé váljon a Föld, és az maradjon gyermekeink számára is.
(…) Manapság sok szó esik arról, hogy a pandémia részben az emberiségnek köszönhető: az új járványok kialakulásának üteme felgyorsult, egyre jobban képesek elterjedni a Földön. A Covid–19 is fontos figyelmeztetés: nagy kérdés, hogy ha mi, emberek nem változtatunk a természethez fűződő viszonyunkon, mennyire lesz fenntartható a fejlődés, hosszútávon pedig mennyire marad életképes a civilizáció. Minderről a Magyar Fenntarthatósági Csúcs videokonferencián is beszélt Budapesten, 2020 novemberében Ürge-Vorsatz Diana, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) alelnöke, a CEU professzora. Előadásában kiemelte: évente öt járvány indul el a világban, s előbb-utóbb már nem az a kérdés, lesz-e újabb, hanem az, mikor alakul ki egy olyan újabb, amely a mostaninál sokkalta több halálos áldozatot követel. (…)
https://jogaszvilag.hu/eletmod/a-kulcsszo-fenntarthatosag/

12.24.
merce.hu
Függőség és felzárkózás az európai félperiférián — egy különszám tanulságai I.
Mikor érjük utol a nyugatot? Van-e kiút az európai és globális függőségi viszonyokból? Vagy Kelet-Európa örökre a multik összeszerelő üzeme marad? Bruszt László vezetésével ezekre a kérdésekre keresnek új típusú válaszokat fiatal kutatók. Kétrészes cikkünk ezt a munkát mutatja be. Mikor érjük utol a nyugatot? A rendszerváltás óta minden kormánynak volt egy céldátuma azzal kapcsolatban, hogy az irányításukkal hány éven belül élvezhetjük a nagybetűs Nyugati életszínvonalat. A kérdés a jelenlegi magyar kormányt is foglalkoztatja, ugyan némi ellentmondást lehet tapasztalni az esetében ezzel kapcsolatban. Amíg a miniszterelnök szerint a nyugat legalább a tizedik éve hanyatlik, és „Európa ma Közép-Európában épül”, addig a jegybankelnök mégis a — nemrég a „sorosgyetem” befogadása mellett döntő és ezzel a kormányzati kommunikáció alapján a saját hanyatlását elősegítő — Ausztriát jelölte meg Magyarország számára fejlődési célként (ezúttal) 2030-ra.
Matolcsy, feltételezem, úgy gondolta, hogy hazánk zárkózik fel nyugati szomszédunkhoz, és nem azt, hogy az „hanyatlik” majd hozzánk. Akárhogy is, az MNB vezérének szavai jól bizonyítják, hogy harminc évvel később is él a felzárkózás diskurzus itthon. Ha valamiben egyet ért az ellenzék összes pártja, de még valószínűleg a kormány is, az az, hogy az a bizonyos eszmei nyugat (minimum) gazdasági értelemben továbbra is Magyarország előtt jár.
Mi történt tehát a rendszerváltás óta? Mit csináltak jól, és mit rontottak el Kelet- Európa országai a felzárkózásért vívott küzdelmükben? Bruszt László, a Közép-európai Egyetem professzora vezetésével ezekre a kérdésekre keresnek új típusú válaszokat fiatal kelet európai kutatók. Kapcsolódó publikációik a világ egyik vezető politikai gazdaságtani lapjának számító Review of International Political Economy különszámaként jelentek meg.
A bevezetőn túl összesen nyolc esettanulmányon keresztül dolgozzák fel Kelet-Európa egyes országainak (Lengyelország, Ukrajna, Magyarország, Románia), valamint Törökország és Spanyolország felzárkózási stratégiáinak tanulságait és az Európai Unió vonatkozó szerepét. (…)
https://merce.hu/2020/12/24/fuggoseg-es-felzarkozas-az-europai-felperife...

12.25.
szabadeuropa.hu
Egy autó csomagtartójában csempészték Párizsba a CEU oktatóját
A szocializmus és a katonaság elől inkább Jugoszláviába szökött, de erről nem szólt a szüleinek. Matrózok felajánlották neki, hogy elviszik Casablancába, de azt hitte, az valahol Kuba mellett van. Végül egy autó csomagtartójában csempészték át Párizsba. Tanult Angliában és az Államokban is. Kutatási területe a csecsemők szociális és kognitív fejlődése. Gergely György már jött vissza Magyarországra 1989-ben a szabadság reményében. Később a CEU-n kezdett el dolgozni. Azonban az egyetem elüldözése miatt most újra elhagyja az országot. (…)
https://www.szabadeuropa.hu/a/ceu-gergely-gyorgy-interju-budapest-becs-s...

12.28.
168ora.hu
Magyar nők, amerikai álmok – Egy letűnt kor erőltetése
Egy Facebookon megjelent videóban beszélt a nők szerepéről Novák Katalin. A családokért felelős tárca nélküli miniszter állításait többen bírálták, mondván, hogy azok szexista narratívákat erősítenek. Pető Andrea, a társadalmi nemek kutatója, a CEU oktatója úgy véli, Novák egy letűnt Amerika álmát akarja ráerőltetni a magyar nőkre. (…)
https://168ora.hu/itthon/magyar-nok-amerikai-almok-egy-letunt-kor-erolte...

12.29.
forbes.hu
Aki azt mondja, hogy tudja, mi működik, az nem mond igazat – hogyan változtatja meg a viselkedéstudomány a döntéseink minőségét?
Hogyan lehet az emberekre apró noszogatásokkal hatni anélkül, hogy megmondanád, mit tegyenek vagy bármit megtiltanál nekik, és ők mégis azt a döntést hozzák meg, amitől hosszú távon egészségesebbek, boldogabbak és gazdagabbak lesznek. Mindezt nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten, költséghatékony módszerekkel. Pont úgy hangzik, mint egy közgazdasági Nobel-díjat érő ötlet, és az is. A viselkedéstudomány két hazai képviselőjével, Komándi Krisztiánnal és Szászi Barnabással beszélgettünk. (…)
Forbes.hu: Krisztián?
K.K.: Én azzal a feltételezéssel akartam közgazdász lenni, hogy az nem is a pénzügyről szól, ahogy sokan gondolják, hanem arról, hogy az emberek hogyan hoznak döntéseket. Ez részben így is van, de számomra mégsem voltak kellően kielégítőek a válaszok, amiket kaptam és a tanulmányaim során elkeveredtem jogi, antropológiai, szociológiai területekre is, tulajdonképpen ezt keresve. A viselkedéstudományhoz azután jutottam, hogy a CEU-n egyszer rosszul sikerült egy vizsgám, ami egy nagyon kedvelt tárgyamból volt. Nem értettem, hogy mi történt, a tanárom pedig a kezembe adta a Thinking Fast and Slow című könyvet. Amikor elolvastam, már tudtam, hogy ez az, amit én keresek. Egyszerűen borzasztóan érdekelnek a döntéseink mechanizmusai. (…)
https://forbes.hu/uzlet/aki-azt-mondja-hogy-tudja-mi-mukodik-az-nem-mond...

01.04.
telex.hu
Ha Orbánt diktátornak nevezik, nem bánjuk, mondja Kovács Zoltán az Arte másfél órás Orbán-dokumentumfilmjében
„Helló, diktátor” – Jean-Claude Juncker öt évvel ezelőtti mondatával kezdődik az a dokumentumfilm Orbán Viktor és az Európai Unió kapcsolatáról, amit nemrég mutattak be a német-francia Arte csatornán. Bár Juncker egy tavalyi interjúban arról beszélt, hogy csak poénkodott, és igazából tiszteli a magyar miniszterelnököt, Michael Weich „Hallo, Herr Diktator” című dokumentumfilmje nagyon is komolyan vette az idézetet. (…)
Szintén fontos uniós alapelvnek számít az egyetemek szabadsága is: szó volt a filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül zajló eseményekről, és részletesen foglalkoztak a Közép-Európai Egyetem elüldözésével is. Fodor Éva, az egyetem professzora szerint megdöbbentő volt, ahogy elbántak a CEU-val, hiszen korábban nem utalt semmi jel arra, hogy a kormánynak baja lenne az egyetemmel: „20-25 éve működtünk teljesen legálisan az országban, az Oktatási Hivatal mindig akkreditálta a tevékenységünket, és soha nem érkezett panasz a munkánkra.”
Michael Ignatieff, a CEU elnöke pedig arról beszélt, hogy az 1930-as évek óta nem volt példa arra, hogy elüldözzenek egy egyetemet egy európai országból. „Az egészben a legijesztőbb, hogy az európai vezetők semmit nem tettek ez ellen. Semmit. Ne értsen félre, jól vagyok, és a CEU is köszöni, jól van. Ez nem rólunk szól, hanem az egyetemek szabadságáról Európában.
Ilyenek Minszkben történnek, nem pedig annak az Európai Uniónak az egyik tagországában, ami értéknek tartja az akadémiai szabadságot, az emberi jogokat, és még sok mást. Feldühít, de nem a CEU miatt, mert a CEU túléli ezt is. De amit ez elmond Európáról, az nyugtalanító és lesújtó”
– mondja Ignatieff. „Több európai vezető is meglátogatta a CEU-t ebben az időszakban, és mondták, hogy »együttéreznek a helyzetünk iránt, mi is tiszteljük az akadémiai szabadságot«. Meg sem tudnám számolni, hány ilyen találkozónk volt, de egy sem vezetett semmire” – tette hozzá a rektor.
Szerinte a legszomorúbb a helyzetben az, hogy ha valaki a CEU-n akar tanulni, annak el kell hagynia Budapestet, mert „nem dolgozhat szabadon a hazájában”. Bár az Európai Bíróság októberben kimondta, hogy uniós jogot sért a lex CEU, szerinte az ítélet elkésett: „Ahogy az angol mondja, a megkésett igazság az megtagadott igazság – bár ebben nem hiszek, mert a jog uralmának győzelme mindig jót jelent. De a valóság az, hogy Orbán győzött: mi már elköltöztünk Budapestről, és ez elkeserít minket.”
https://telex.hu/kulfold/2020/12/30/orban-viktor-diktator-eu-dokumentumf...

01.05.
24.hu
Csaba László: A rendszer lényege, hogy nincs tárgyalás, nincs alkudozás, az van, amit ők akarnak
Orbán Viktor egykori gazdasági tanácsadója lassú kilábalásra, és óvatosan, de az állami presztízsköltések visszafogására számít 2021-ben. A brüsszeli alkuról, a speciális magyar modellről és válságkezelésről, valamint az egyre nyíló társadalmi ollóról beszélgettünk a CEU professzorával, Csaba László közgazdász egyetemi tanárral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. (…)
http://24.hu/fn/gazdasag/2021/01/05/csaba-laszlo-interju-brusszeli-alku/

01.05.
portfolio.hu
Mit keres egy közgazdász a környezetvédelemben?
Bár a környezetvédelmi problémák elleni küzdelemben a közvélemény nem a közgazdászokat tartja a főszereplőnek, valójában mégis nagyon fontos szerepet játszanak ezen a területen. Ahhoz ugyanis, hogy kevésbé szennyezzünk, az emberek gazdasági döntéseit kellene megváltoztatnunk - mondja Kőműves Zsófia. A Cambridge Econometrics közgazdasági modellezője az Elemző közgazdász videósorozatunk újabb részében arról beszél, hogy egy olyan gazdasági környezet kialakítása a feladat, amely az új szabályok, adók révén környezetkímélőbb termelésre, fogyasztásra ösztönöz. (…)
NÉVJEGY - Kőműves Zsófia a Cambridge Econometrics Hungary modellező közgazdásza. Környezetvédelmi, energiapiaci és munkaerőpiaci elemzéseivel segíti új szakpolitikák tervezését. Az ELTE alkalmazott közgazdaságtan szakán tanult, majd a Közép-európai Egyetemen (CEU) diplomázott közgazdászként és dolgozott kutatási asszisztensként. A volt fogvatartottak munkaerőpiaci helyzetét leíró kutatását számos szakmai elismeréssel díjazták, többek között elnyerte a prágai Károly Egyetem New Economic Talent díját. Ösztöndíjasként tanult Genfben és az Egyesült Államokban is, ahol elsősorban adatelemzéssel és fejlesztéspolitikával foglalkozott.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210105/mit-keres-egy-kozgazdasz-a-ko...

01.06.
Nők Lapja, 18-20. oldal
MIT VÁRUNK 2021-TŐL?
Minden új év kezdetén fontos kérdés, vajon mi vár ránk, mit hoz számunkra a beköszöntő esztendő. Most talán még nagyobb hitre és több reményre van szükségünk, hogy bátran nézzünk a következő hónapok elé. Öt, különböző területen dolgozó szakembert kérdeztünk arról, mit jósolnak, mit várnak, mit kívánnak maguknak, nekünk és a világnak 2021-re.
A járvány újfajta megoldásokat hozott
ÜRGE-VORSATZ DIÁNA FIZIKUS, A CEU PROFESSZORA
Történelmi lehetőséget kaptunk 2021-ben arra, hogy másképp éljünk, úgy fejlesszük a gazdaságot, hogy elkerülhessük a környezeti katasztrófákat. Kettős oka van az optimizmusomnak. Az első, hogy az Egyesült Államok új elnöke John Kerryt, a volt külügyminisztert tette klímavédelmi felelősévé. Ő volt az, aki annak idején a klímavédelmi egyezmény tárgyalásakor Párizsban kulcsszerepet játszott abban a megállapodásban, hogy a felmelegedés nem haladhatja meg a másfél Celsius-fokot. Most, hogy ő ilyen magas pozícióba került, esély van arra, hogy erre ténylegesen törekedni fog a világ.
A másik oka a bizakodásomnak épp az egyébként sok nehézséget jelentő járvány, ami újfajta megoldásokat és szokásokat hozott és hoz. Hatására éppen olyan jelenségeket tapasztalhattunk, amelyek a klímánkat védik, ilyen például, hogy Európában 75 százalékkal csökkent a repülőutak száma, kevesebb lett a luxushajózás, sokkal többen nyaraltak itthon nyáron, lényegesen többen ülnek biciklire, többen indulnak kirándulni a természetbe, és kevesebben ültek autóba a home office, az online meetingek, egészségügy és oktatás bevezetésével. A kormányoknak támogatniuk kell az életnek ezt az új irányát, amikor a gazdaság újraindításába pénzt fektetnek. Nagyon fontos megérteni ugyanis, hogy az emberek maguktól nem tudnak a klímavédelem irányába lépni, ez csak akkor valósul meg jelentős mértékben, ha erre felülről ösztönzik őket. Most, hogy a biciklisforgalom háromszorosa lett a korábbinak, rá kell erre felülről is erősíteni, olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek biztonságossá és kényelmessé teszik a biciklizést, például több kerékpárutat kell nyitni, hogy egyre többen érezzék, ez a fajta közlekedés a korábbinál sokkal jobb életminőséget jelent. Ebben még mindig óriási potenciál van. Nem ahhoz a normához kell visszatérnünk, amihez már hozzászoktunk, hanem egy újhoz, jobbhoz, 21. századihoz. Miért kellene a diákoknak minden egyes órán személyesen megjelenniük? Miért ne lehetne digitális fogadóórákat tartani, vagy online ügyintézni? 2021 történelmi lehetőséget adott nekünk arra, hogy jobban éljünk, mint eddig. Erre éppen akkora esélyünk van, amennyire hiszünk benne, mert a jövő nem független tőlünk, mi alakítjuk. (…)