CEU a magyar médiában: 07.08.-07.14.

Válogatás az egyetemről szóló magyar nyelvű hírekből:

07.08.
napi.hu
Mesterséges intelligencia és kibertámadások – újfajta fenyegetésekkel szembesül a NATO
Miután Emmanuel Macron francia elnök az előző években, Donald Trump elnöksége alatt rendre agyhalottnak nevezte a NATO-t, felmerül a kérdés, hogy Joe Biden hivatalba lépése hogyan változtatta meg a szövetségi rendszer dinamikáját. Az előző amerikai vezető erősen követelte, hogy a szövetségesek növeljék katonai ráfordításaikat, most pedig főként a kelet-európai tagállamok eleget is tesznek ennek. De mennyire tartós ez az állapot, merre tart a NATO? - többek között ezeket a kérdéseket feszegeti elemzésében dr. Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
(…) Névjegy - Dr. Csiki Varga Tamás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa 2019 óta, korábban 2015-2016 között dékáni tanácsadója, 2009-2012 a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szakterületi kutatóközpontjának segédmunkatársa volt. 2018 óta a Defense and Security Analysis c. folyóirat szerkesztője, 2009-től pedig a Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle szerkesztőségi titkára, a Biztonságpolitikai Portál szerkesztője. Szakterülete az európai államok védelempolitikája, a közép-európai védelmi együttműködés. 2009-ben szerzett diplomát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Biztonság- és védelempolitika szakán, majd 2010-2012 között végezte a Kisebbségpolitika mesterszakot a Central European University-n, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájában pedig 2018-ban végzett.
https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/nato-csucstalalkozo-kiberbiztons...

07.08.
nepszava.hu
Egyre nehezebben hozzáférhető a XX. századi emlékezet
Nemcsak polgárháborúk, természeti katasztrófák sújtotta országokban kerülnek veszélybe közgyűjtemények, hanem Magyarországon is – véli a Blinken OSA Archívum tartalomfelelős munkatársa, Zsámboki Miklós. (…)
https://nepszava.hu/3125621_egyre-nehezebben-hozzaferheto-a-xx-szazadi-e...

07.08.
hypeandhyper.com
Kortárs képzőművészet egy hálózatkutató szemével | Interjú Janosov Milánnal
Hogyan vizsgálható matematikailag a művészeti teljesítmény? Mérhető-e a művészek és a kurátorok sikeressége? Megjelent a BarabásiLab Élek mentén – Kortárs magyar képzőművészet az adatok tükrében című kötete, amely többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ. Interjúnk során a könyv egyik szerzőjét, Janosov Milán hálózatkutatót kérdeztük a téma kapcsán. Kortárs képzőművészet egy hálózatkutató szemével! (…)
-Hogyan csöppentél bele a Ludwig Múzeum BarabásiLab kiállításán megjelenő A magyar művészeti háló projektbe?
-Sok szálon kapcsolódik munkám Barabási-Albert Lászlóhoz, nagyon meghatározó mentoromnak tekintem mind szakmai, mind pedig emberi szempontból. Öt éve ismerkedtünk meg a CEU-n, majd kiderült, hogy mindketten Vicsek Tamás fizikusprofesszornál írtuk mesterszakos dolgozatunkat az ELTE-n. Azóta jó néhány kisebb-nagyobb közös projektünk volt. Voltam nála Bostonban három hónapot, és a Datapolis kapcsán is együtt dolgozunk. A Ludwig múzeumos kiállítással kapcsolatban 2019 utolsó napján hívott közös gondolkodásra egy elképesztően színes csapatot, én pedig végigkísértem a folyamatot. (…)
https://hypeandhyper.com/kortars-kepzomuveszet-egy-halozatkutato-szemevel/

07.08.
civilhetes.net
Lehet, hogy a Kínai Kommunista Párt mond nemet a budapesti Fudanra
Kínai egyetemeken dolgozó nyugati kutatók szerint a budapesti Fudannak örülni kellene, mert lendítene a magyar tudományos életen, hiszen a kínai egyetemeken tanszabadság van. Egy szakértő szerint a magyar kormány uniós hitelben bízik, és a kínai fél is hozzájárul majd 540 milliárddal az egyetem fenntartásához. A nagyobb átláthatóság azonban mindenki szerint kívánatos lenne. - írja a Szabad Európa
A Fudan Magyarországra tervezett campusáról rendezett kerekasztal-beszélgetést a CEU Demokrácia Intézete és a CHERN nemzetközi kutatók részvételével. Szerettek volna megszólalót hívni a Fudantól is, de onnan senkit sem sikerült rávenni a részvételre. (…)
https://www.civilhetes.net/lehet-hogy-a-kinai-kommunista-part-mond-nemet...

07.08.
444.hu
Orbán Viktor ordo-nacionalistra poszt neoliberalizmusa
Egészen újszerűen írta le Orbán Viktort és a NER-t Dorit Geva. A most a bécsi CEU-n dolgozó, de korábban évekig Magyarországon élő, kanadai Geva a Theory, Culture & Society folyóirat poszt-neoliberalizmussal foglalkozó különszámában publikálta Orbán’s Ordonationalism as Post-Neoliberal Hegemony (Orbán ordo-nacionalizmusa mint poszt-neoliberális hegemónia) című cikkét. (…)
https://tldr.444.hu/2021/07/08/orban-viktor-ordo-nacionalista-poszt-neol...

07.08.
epiteszforum.hu
PONTIpoly fesztivál és TÉR_KÉPZŐ építőtábor – “... a lépték, ami igazán szerethető”
A BME Építészmérnöki Kar hallgatói 2021. július 2. és 10. között az Urbanisztika Tanszék Tanszéki Terv 1. és Akadálymentes külső terek tárgyainak keretében töltenek el néhány tartalmas napot az Ipoly és a Duna partján, a tanszék, a Kortárs Építészeti Központ és a Város és Folyó Egyesület jóvoltából, kapcsolódva a DANUrB+ programhoz.
A BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék, mint vezető partner részvételével a “Duna Urban Brand - regionális és helyi ellenállóképesség építése a Duna menti kulturális örökség felértékelésén keresztül" megnevezésű (röviden: DANUrB+) INTERREG Danube Transnational Program 2020. július 1-vel indult és 2022. december 31-ig tart. A program a fővárosoknál kisebb Duna menti települések kulturális örökségét a városépítészet és építészeti értékteremtés felől dolgozta fel 6 országban. A kutatási programban a tanszék 19 hazai és nemzetközi Duna menti partner munkáját irányítja, amelyben vezető szerepet játszik a 6 építészetet, urbanisztikát oktató és kutató Közép-európai egyetemi partner összefogása (Pozsony, Budapest, Temesvár, Belgrád, Szófia és Bukarest). A programhoz több tervezési tárgy tematikája is kapcsolódik és a javasolt beavatkozásokat építőtáborokban, tervezett nemzetközi alkotóheteken a hallgatókkal közösen valósítjuk meg. (…)
https://epiteszforum.hu/pontipoly-fesztival-es-ter-kepzo-epitotabor---a-...

07.09.
telex.hu
Mennyit tud egy nyolcadikos cigány diák?
A roma fiatalok már 8. osztályos korban nagyon jelentős lemaradásban vannak nem roma társaikhoz képest. Ez a hátrány nagyrészt a családi háttérnek, az otthoni környezetnek és a diákok egészségi állapotának köszönhető, nem pedig kulturális vagy etnikai különbségeknek. (…)
A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kondor Péter, Lieli Róbert, Lindner Attila, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a London School of Economics, a University College London, és a Közép-európai Egyetem kutatói.
Kézdi Gábor emlékére
A Defacto volt és jelenlegi szerkesztői e poszttal tisztelegnek Kézdi Gábor volt főszerkesztőnk előtt, aki hosszú betegségét követően 2021. június 29-én, 50 éves korában hunyt el. Gábornak úttörő szerepe volt a tényalapú közpolitikai elemzés magyarországi meghonosításában és blogunk létrehozásában, működtetésében. A blogunkon tárgyalt magyarországi kutatások szinte mindegyikében jelen van Gábor hatása, és jelentős részük tanítványai tollából született. Gábor kutatásai során mindig Magyarország legfontosabb és gyakran legvitatottabb társadalmi problémáival foglalkozott, melyek megértését és megoldását adatok segítségével képzelte el. Halála fájó veszteség a magyar közgazdászok közösségének és a tényalapú közpolitikákért dolgozóknak. Korábbi defactós posztjai itt és itt érhetőek el.
https://telex.hu/defacto/2021/07/09/mennyit-tud-egy-nyolcadikos-cigany-diak

07.09.
hvg.hu
Az Alkotmánybíróság nem foglalkozik a Lex CEU-val
Az Ab azzal indokolta az elutasítást, hogy a panaszosok az időközben elfogadott új törvényre nem terjesztették ki a beadványukat.
A testület az idén tavaszi törvénymódosításra hivatkozva utasította vissza a panaszokat, illetve szüntette meg az eljárást, mert szerinte a 2017-ben benyújtott panaszok okafogyottá váltak. (…)
Idén májusban valóban változott a törvény.
Ezzel az országgyűlés az Európai Unió Bírósága ítéletének kívánt eleget tenni. Törölték, hogy csak az a külföldi egyetem működhet Magyarországon, amely „a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül”. Az azonban maradt, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhelyű felsőoktatási intézmény akkor folytathat itt oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel.
Az országgyűlés 2017-ben fogadta el a felsőoktatási törvénynek azt a módosítását, amely végül a Soros György alapította Central European University (CEU) elűzéséhez vezetett. Feltételül szabták ugyanis, hogy csak olyan intézmény működhet itthon és adhat külföldi oklevelet, amely a saját hazájában is oktat. Amikor pedig a nemzetközileg elismert CEU megpróbált megfelelni a kifejezetten ellene kitalált feltételnek, a magyar kormány azt nem ismerte el, és nem volt hajlandó aláírni a megállapodást New York állammal.
A CEU erre válaszul immár Bécsből közölte: „Úgy véljük, hogy a magyar kormánynak nem áll szándékában olyan feltételeket teremteni, amelyek között a CEU-hoz hasonló nemzetközi intézmények szabadon működhetnének. Az új tervezet értelmében továbbra is politikai döntés kérdése, hogy milyen külföldi egyetemek működhetnek Magyarországon.” A közlemény szerint nem teszik ki magukat újra „egyetlen ember és rezsimje politikai szeszélyeinek”.
Az Ab mindezzel nem foglalkozott, mert mint az indoklás megjegyzi, a panaszosok az új törvényre nem terjesztették ki a beadványukat. Ha megteszik, akkor az Ab újra előveheti a témát.
https://hvg.hu/itthon/20210709_alkotmanybirosag_ceu_elutasitas

07.10.
merce.hu
Egykor a CEU-ra járt Budapesten, most könyvet írt a neoliberalizmusról, melyből az Orbán-rendszert is jobban megérthetjük
(…) A könyv négy esetre összpontosít: Chilére és Észtországra, melyek a neoliberális rugalmasságot, valamint Argentínára és Lengyelországra, melyek a neoliberalizmustól való eltérést képviselik. Madariaga ismeretei e négy ország politikai és gazdaságtörténetéről lenyűgözőek. Amint arra a könyvben is rámutat, ritka az ilyen jellegű, régiókon átívelő összehasonlítás. A legtöbb elemző a fejlett kapitalista centrumországokra összpontosít — pedig a világ nagy része a globális kapitalizmus félperifériáján él. Madariaga különösen alkalmas erre az összehasonlításra. Egy ideig Kelet-Európában élt, a CEU hallgatója volt Budapesten, mielőtt Németországban (Max Planck Intézet) doktorált, és visszaköltözött hazájába, Chilébe. Ez a félperifériás fókusz a neoliberalizmus kortárs összehasonlító politikai gazdaságtanának időszerű kiterjesztése. (…)
https://merce.hu/2021/07/10/egykor-a-ceu-ra-jart-budapesten-most-konyvet...

07.10.
nepszava.hu
Levéltár Srebrenicában: fegyver a tagadás elleni harcban
Pénteken megnyílt a Srebrenica Emlékközpont Levéltára, hogy a népirtással kapcsolatos dokumentumok a helyszínen legyenek hozzáférhetők.
A budapesti Blinken OSA Archívum jelentős gyűjteményt adományozott az új levéltárnak: 400 videókazettányi 1996 és 1999 közötti bosznia-hercegovinai híradófelvételt, illetve 8000 digitalizált oldalt David Rohde a srebrenicai mészárlással kapcsolatos kutatási háttéranyagaiból – jelentette be a megnyitón az OSA megbízott főlevéltárosa és emberi jogi programvezetője. Szilágyi Csaba úgy fogalmazott: egy olyan levéltárat szeretnének létrehozni, „ahol az emberi méltóság helyreállítása a levéltári gyakorlat és működés elsődleges törekvései között van”. (…)
https://nepszava.hu/3125856_leveltar-srebrenicaban-fegyver-a-tagadas-ell...

07.11.
media1.hu
Media1 podcast: Milyen a média megítélése Magyarországon, valamint a világ többi országában, és melyek a leghitelesebbnek tartott médiamárkák?
Bognár Éva, a CEU Demokrácia Intézetének Média-, Adat- és Társadalomkutató Központjának kutatója volt a Media1 podcast- és rádióműsorának legutóbbi vendége, hogy átbeszéljük a Reuters Institute nemrég elkészült Digital News Report kutatásának eredményeit, amelyből sok érdekesség kiderült a hazai és a külföldi médiatrendekről, médiahasználati szokásokról és az egyes médiamárkák megítéléséről. (...)
https://media1.hu/2021/07/11/bognar-eva-media1-podcast-reuters-intezet-l...

07.12.
merce.hu
20 napja éhségsztrájkol az Egyiptomban nyáron koholt vádakkal börtönre ítélt CEU-hallgató
Éhségsztrájkba kezdett az ügyében hozott ítélet miatt Ahmed Samir Santawy, akit júniusban egy egyiptomi különleges bíróság 4 év börtönre ítélt, mert szerintük „álhíreket terjesztett” és „terrorszervezeteket támogatott”. Az Ahmed barátai és ügyének támogatói által üzemeltetett „Free Ahmed Samir” Facebook-oldal szerint a CEU diákja és kutatója kizárólag vizet vesz magához 20 napja. (…)
https://merce.hu/2021/07/12/20-napja-ehsegsztrajkol-az-egyiptomban-nyaro...

07.14.
veszpremkukac.hu
Ellensúly: milyen lesz a világ viszonya Kínával és Oroszországgal?
Megjelent az Ellensúly 2021/1-2. összevont száma. A kiadvány kiemelten foglalkozik a lengyel–magyar vétótörténettel. Arra a kérdésre is keresi a választ, hogy milyen lesz a világ viszonya Kínával és Oroszországgal, valamint, hogy kezdetét veszi-e egy új időszámítás Biden elnökségével.
(...) A Pró és kontra egységben Európa jövője a téma. Mereszics Tamás történész, a CEU Politikatudományi Tanszékének oktatója Európa jövő időben: több politikát a külpolitikába című írása abból indul ki, hogy az elmúlt tizenkét év folyamán az Európai Unió olyan válságok és kihívások sorával szembesült, amelyeket nem lehetett előre látni és amelyek kezelésére sem az intézményei, sem a hagyományos politikai eszközkészletei nem voltak optimálisak. (…)
https://www.veszpremkukac.hu/ellensuly-milyen-lesz-a-vilag-viszonya-kina...

07.13.
csaladinet.hu
Kíváncsi csecsemők: már egyévesen megértik, miről beszélnek mások
A beszédtanulás, mint csak az emberre jellemző képesség roppant időigényes és nehéz feladat. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az első nyelv elsajátítása legkevesebb 5-7 évet vesz igénybe, holott az idegrendszeri érés ebben a periódusban legfogékonyabb.
Ennek egyik oka, hogy a beszéd megértése és a beszéd produkciója sokkal összetettebb kognitív folyamat, mint azt korábban a kutatók feltételezték... A beszéd megértéséhez szinte soha nem elegendő önmagában a nyelvi tudás, mert a nyelvi kódok a beszédkontextustól függő elemek sokaságát tartalmazzák (a te, vagy az ott szavak eltérő dolgokra utalhatnak különböző helyzetekben), ráadásul a beszéd során, ha nem is tudatosan, de igyekszünk kitalálni a beszélő szándékát, hogy mit is szeretne közölni.
(…) Ezt a kérdést járták körül a Közép-európai Egyetem kutatói. Vizsgálatukban arra voltak kíváncsiak, hogy a csecsemők valóban képesek-e kikövetkeztetni, miről kommunikálnak mások, ha a beszélgetőpartnerek és az általuk használt nyelv is ismeretlen számukra... A kutatás során arra a következtetésre jutottak, hogy a babák akkor is képesek megérteni azt, hogy mások miről beszélnek, ha nincsenek a megfelelő nyelvi ismeretek birtokában – pusztán az alapján, hogy észben tartják mások célját és tudását... (…)
https://www.csaladinet.hu/hirek/baba/baba_fejlodese_fejlesztese/30572/ki...